Családi ház építési programról

bauszer.hu | Családi ház építési programról

Egyik legfontosabb kérdés milyen anyagból építsünk:

  • könnyűszerkezetes
  • hagyományos vázkerámia
  • hőszigetelő zsaluelemes


Minden építőanyag mellett szólnak érvek, mégis fontos tudni, melyik falszerkezet mire jó. Nézzük röviden a ma legnépszerűbb megoldásokat.

Bár manapság újra szárnyalni fog az építőipar, akik éppen házépítés előtt állnak, nekik jó lehet tudni pár szempontot a falazóanyag kiválasztása előtt, ami alapján választani tudnak. Igen elterjedt tévhit, hogy a fal anyagának kiválasztása döntően befolyásolja az épület bekerülési költségét, sokan leginkább ezt a szempontot tartják szem előtt, pedig a falak bekerülési költsége a kulcsrakész állapot árának mindössze kb. 20 százalékát teszi ki. A választott burkolatok, beépített bútorok, a gépészet, a villanyszerelés, a pince léte vagy nem léte összességében sokkal nagyobb súllyal nyomnak a latban. Aki az árakat alacsonyan akarja tartani, annak érdemes minden egyes tételnél mérlegelnie, mire ugyanis összeadódik a mediterrán csempe felára a szekrénybe beépített hűtőével és egy-egy korszerűnek gondolt energiatakarékos fűtési megoldással, igencsak meg lehet lepődni.

A különböző technológiák összehasonlításánál leginkább a hőátbocsátási érték a meghatározó a gazdaságos fenntartás érdekében, emellett a hőtároló képesség is fontos a fűtési megoldás kiválasztásához.

A könnyűszerkezetes falak hőszigetelő értéke a szigetelés vastagságától függően 0,1–0,2 is lehet (a hőátbocsátási tényező jele U, mértékegysége W/m2K, minél kisebb az érték, annál jobb), de hőtároló képességgel ezek a szerkezetek csak nagyon korlátozott mértékben bírnak. A jelentős hőszigetelés lassítja a falon keresztül történő hőközlést, de nem állítja meg, ha nincs hőtároló tömeg, amit felfűtünk, bizony olyan fűtésrendszerre van szükség, ami folyamatosan fűt, még ha takarékon is. A könnyűszerkezetes házak minősége erősen függ a kivitelezőtől, sokfajta rétegrendből lehet választani, és eltérőek lehetnek a beépített anyagok is. Egy megfelelően fóliázott és hőszigetelt falszerkezet, födém, padló és tető a korszerű nyílászárókkal körbeveszi a házat, szinte teljes hőhídmentességet lehet elérni, a várható fűtési igény számolható. 20 centiméteres hőszigetelés esetén (padlóban is fontos!) a várható U érték 0,2 körül lesz, amivel az épület energetikai besorolása már „A” kategóriás, ami alacsony fűtésszámlát jelent. (A hőtárolási tulajdonság tehát nem hat ki az energiaigényre, csak a fűtés ciklikusságában játszik szerepet. Ha van hőtárolás, elég ritkábban bekapcsolni a fűtést, de akkor aztán mennie kell, hogy a falakat felfűtse.) Harminc centiméterig érdemes a hőszigetelésre beruházni, de aki nem akar passzív házat, és beéri egy alacsony fogyasztású épülettel, annak e felett szinte felesleges. A jól megépített könnyűszerkezetes épület várható élettartama éppolyan hosszú lehet, mint nálunk hagyományosabbnak számító anyagokból épülő társaiké.

A ma épülő házak többsége vázkerámiából épül, azaz levegőcellákkal sűrűn felosztott, kiégetett agyag falazóblokkokból. Az ebből készülő falak jellemző vastagsága 38, illetve 44 centiméter, az előbbire érdemes kiegészítő hőszigetelést tenni. A vázkerámiás falak előnye, hogy minden részletre kiterjedő megoldásokat kínál a gyártó, a 44-es fal hőátbocsátási tényezője is kedvező (0,34), a nyomószilárdság is nagy, bírja az esetleges nedvesedést, és aki nem szereti, ha a házfalat kopogtatva üreges hangot hall, annak mindenképpen jó választás egy ilyen vakolt fal. A kerámia nagy súlya miatt hőtároló tulajdonsággal is számolhatunk, tehát az sem tragédia, ha rövidebb időre leáll a fűtési rendszer, a falak tartják a meleget. Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy ez a hőátbocsátási érték rosszabb, mint egy húszcentis hőszigeteléssel bíró könnyűszerkezetes házé (bár még mindig nagyon jónak számít), tehát akár erre a falra is megtérül a kiegészítő hőszigetelés.

A fenti szempontokat érdemes tudni a választás előtt. Sokaknak ezeknél fontosabb az érzés, hogy „erős falakból” legyen az épület, és e szerint döntenek. Ebbe most részletesebben nem mennék bele, legyen elég annyi, hogy egy földrengést könnyebben átvészel egy olyan épület, ami képes a mozgást felvenni, mint ami nem, a betörő pedig úgysem a falon keresztül jön be, és nem is ott távozik. A lakóház elsősorban élettér, és ezt az igényt a fenti technológiák mindegyike kielégíti.

Harmadik, és egyben leg energia tudatosabb falazati rendszer a hőszigetelő zsaluelemes építési rendszer.

   Hőszigetelő zsaluelemes építési rendszer az energetikai szakértők szerint is olyan rendszer, amelynek meghatározó szerepe van a jövő építészetében. Nem csak, mint építőanyag, de mint egy minden szempontból átgondolt alternatíva napjaink energiatudatos építkezőinek. Minden építőipari résztvevő számára egyaránt nyerő megoldás!

Gyors és tiszta kivitelezést tesz lehetővé, szerkezetileg masszív, földrengés és árvízálló építési rendszert képez, így minden szempontból előnyös tulajdonságokkal bír.

Hőszigetelő zsaluelemes építési rendszer, hőszigetelő zsaluelem melyet betonnal öntenek ki. Így egy lépésben egy kívül-belül hőszigetelt, masszív szerkezetet hozhatunk létre. A rendszer sikere az egyszerű építhetőségében rejlik. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy egy lépésben oldjuk meg a szerkezetépítést és a tökéletes, hőhídmentes hőszigetelést.


Egy anyag hőátbocsátási tulajdonságát az úgynevezett U-értékkel, a hőátbocsátási tényezővel jellemezzük (W/m2K). Ez megmutatja, hogy mennyi hőenergia szökik el egy építőelemen keresztül, ha a hőmérsékletkülönbség 1 fok. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a szigetelés és annál jobban takarékoskodhatunk az energiával.  

Ennek a rendszernek az  „U" értéke önmagában 0,27 W/m2K. Ez körülbelül fele az építőiparban alkalmazott egyéb falazatokénak

Amennyiben a hagyományos építőanyagokkal szeretnénk ezt a hőszigetelési értéket elérni, körülbelül dupla költséggel számolhatunk.


A fenti szempontokat érdemes tudni a választás előtt. Sokaknak ezeknél fontosabb az érzés, hogy „erős falakból” legyen az épület, és e szerint döntenek. Ebbe most részletesebben nem mennék bele, legyen elég annyi, hogy egy földrengést könnyebben átvészel egy olyan épület, ami képes a mozgást felvenni, mint ami nem, a betörő pedig úgysem a falon keresztül jön be, és nem is ott távozik. A lakóház elsősorban élettér, és ezt az igényt a fenti technológiák mindegyike kielégíti.